A szankciók a szervezőnek szólnak, nem a játékosnak
Szjtv. 1. § (6) és 2012. évi II. 191. §
A szerencsejáték-törvény 1. § (6) bekezdése az egyetlen hely, ahol a részvételről egyáltalán szó esik, és az is gondnokság alá helyezett személyekről szól. A játékost fenyegető szabálysértési tényállás egy másik törvényben lakik, és van benne egy határoló félmondat.
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni lehessen, két jogszabályt kell megnyitni: a szerencsejáték-törvényt és a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvényt. A legtöbb magyar nyelvű összefoglaló csak az elsőt nyitja meg, aztán a második tartalmát tulajdonítja neki.
A szerencsejáték-törvény szankciói: szervező, közvetítő, reklám
A szerencsejáték-törvényben a szankciók címzettje mindenütt az, aki a játékot szervezi, közvetíti vagy hirdeti. Ide tartozik a honlap elérésének korlátozása, a fizetési számlák tiltása és a reklámbírság. A 2. § alapján a hatóság
„a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen … legalább 10 millió forint összegű közigazgatási bírsággal sújthatja"
Figyelje meg, kik állnak a felsorolásban. Hirdető, hirdetésszolgáltató, közzétevő és a reklámban szereplő személy. Aki játszik, nincs köztük.
Az egyetlen részvételi tilalom, és az sem a játékos büntetése
A törvény egy helyen mégis a részvételről beszél. Az 1. § (6) bekezdése:
„Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett kaszinójátékban (a továbbiakban: online kaszinójáték) és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett…"
Ez a bekezdés a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személyekről szól, és a betartatása is a szervező dolga: neki kell kiszűrnie az érintetteket. Nem tényállás, nem bírság, nem a játékossal szemben alkalmazott szankció.
A szabálysértési tényállás, amelyet állandóan félidéznek
Aki azt olvassa, hogy a magyar játékos büntethető, szinte biztosan a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 191. §-át látta valahol, „Tiltott szerencsejáték" cím alatt. A két bekezdése teljes terjedelmében:
„Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, szabálysértést követ el."
„Aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, szabálysértést követ el."
A második bekezdés valóban a résztvevőről szól. Csakhogy mindkettő ugyanazzal a négy szóval kezdődik, és az a négy szó a közterület vagy nyilvános hely. Ez a félmondat nem díszítés, hanem a tényállás kerete: kiveszi belőle mindazt, ami magánlakásban történik.
Utcai kártyáról, aluljáróról, nyilvános helyiségben tartott játékról szól a szakasz. Egy saját lakásban, saját telefonon megnyitott weboldal nem közterület és nem nyilvános hely.
Amikor tehát egy oldal a 191. § létezésére hivatkozva állítja, hogy a magyar játékos szabálysértést követ el, akkor a tényállásnak pontosan azt a felét hagyja el, amely a hatályát meghatározza. Idézetből kihagyni négy szót nem félreértés, hanem szerkesztői döntés.
Amit ezen az oldalon nem talál
Nem írjuk le, hogy a szerencsejáték engedély nélküli szervezése milyen büntetőjogi következménnyel jár, mert a Büntető Törvénykönyv vonatkozó szakaszát nem nyitottuk meg. Máshol olvasható erről szám és börtönév; tőlünk nem fog, amíg el nem olvassuk. Ugyanez a szabály él az egész oldalon, és a módszerünk leírásában is ez áll.
Nem írjuk le azt sem, hogyan lehet egy blokkolt oldalt mégis elérni. Semmilyen formában. Arról viszont a blokkolás működéséről szóló oldal beszél, mert azt érdemes érteni.
Végül: ez az oldal jogszabályszövegeket idéz, de nem jogi tanácsadás. Ha valakinek konkrét ügye van, arra ügyvéd válaszol, nem egy honlap.
Mit érdemes ebből elvinni
Azt, hogy a „legális vagy nem legális" kérdés két külön kérdés. A szervezés jogosultsága az egyik, és ott a koncesszió és az engedély különbsége dönt. A játékos helyzete a másik, és arra a fenti négy szó a válasz.
Aki ennél többet szeretne tenni a saját biztonságáért, annak nem jogszabályt kell olvasnia, hanem feltételeket: elsősorban a kifizetésről és a személyazonosításról szóló pontot. Akinek pedig a játék már problémát okoz, annak a magyar segélyvonalakról szóló oldalon van a hasznos szám.
