Öt oszlop, három eszköz, és egyik sem a játékosnak szól
Utolsó módosítás: 2026.08.31. 15:18
A hatóság nem egy nyilvántartást vezet a korlátozásokról, hanem hármat, és a nyilvánosság szinte mindig ugyanarra az egyre hivatkozik. Ez az oldal leírja, mi látszik a legismertebbikben a 2026. augusztus 31-i állapot szerint, hogyan kapcsolódik hozzá a másik kettő, és mi az, amit mi magunk nem nyitottunk meg.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 3 külön nyilvántartást vezet a szerencsejátékkal összefüggő korlátozásokról. Aki „a magyar tiltólistát" emlegeti, majdnem mindig az elsőt érti alatta, és a másik kettőről nem tud.
A három nyilvántartás mögött három különböző eszköz áll, és mindegyiknek más a címzettje.
Ami a blokkolt honlapok listájában áll
A lista weblapon jelenik meg, táblázatként, és öt oszlopa van. A fejlécek szó szerint:
- id
- Blokkolt domain
- Tiltott szerencsejáték szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezése
- bankAccount
- Megjegyzés
A második oszlopban aldomainek is szerepelnek, nem csak a főcímek. A harmadik nevesíti azt a szervezetet vagy személyt, aki a tiltott játékot szervezi, ha ez megállapítható volt. A negyedik banki azonosítót tartalmaz.
A lap alján dátumbélyeg áll. Amikor mi megnyitottuk, ez volt rajta: „Utolsó módosítás: 2026.08.31. 15:18".
Érdemes megnézni, kiről szólnak ezek az oszlopok. Domainről, szervezetről, bankszámláról. Játékosról egyik sem.
Amit a lista nem árul el
Nincs letölthető fájl. Se táblázat, se szöveges kivonat. A tartalom a weblapon él, húszasával lapozható, tehát aki egy domaint keres, annak a böngésző keresőjét kell használnia az adott lapon, vagy végig kell lapoznia.
Nincs közzétett frissítési ütem. A dátumbélyeg megmondja, mikor nyúltak hozzá utoljára, de sehol nem áll, hogy hetente, havonta vagy eseti alapon bővül. Aki azt írja, hogy „hetente frissül", olyat állít, amit maga a lap nem mond ki.
A sorszám nem darabszám. Amikor mi néztük, a legfelső rekord azonosítója 6 403 volt, és ebből a listán álló domainek mennyisége nem következik. Több magyar összefoglaló ezt a számot mégis „ennyi oldal van tiltva" formában közli; hogy pontosan hol csúszik el az érvelés, alább külön szakasz mutatja meg.
A felkerülés napja nem látszik. Az oszlopok között nincs dátum, csak a lap alján fut egy közös bélyeg az utolsó módosításról. Egyetlen sorról sem lehet tehát megmondani, mikor került be, és arról sem, mikor módosították utoljára.
Hogyan keressen benne egy konkrét címet
A lista húszasával lapoz, tehát a böngésző saját keresője mindig csak az éppen megnyitott lapon talál. Aki egy domaint keres, annak vagy végig kell lapoznia, vagy a lapozó vezérlőjét kell nagyobb tételszámra állítania, ha erre van mód.
Keressen rá az aldomainre is. A második oszlopban aldomainek is szerepelnek, tehát előfordulhat, hogy a főcím nincs a listán, egy alcím viszont igen.
Nézze meg a harmadik oszlopot is. A szervezet vagy személy neve alapján néha több sor is egymáshoz tartozik, ugyanahhoz a szervezőhöz kötve.
Végül jegyezze fel a lap alján futó dátumbélyeget. A találat vagy a hiánya ehhez a naphoz tartozik, és a lista holnap már máshogy nézhet ki.
A dátumbélyeg az egyetlen időadat az egész lapon
A táblázat öt oszlopa közül egyik sem tartalmaz dátumot. Ami időadat van, az egyetlen bélyeg a lap alján, és az az egész nyilvántartásra vonatkozik, nem az egyes sorokra.
Ebből három dolog következik, és mind a három korlát.
Nem lehet megmondani, mikor került fel egy cím. A sorok között nincs olyan mező, amelyből ez kiolvasható lenne, tehát a „mikor tiltották le" kérdésre ez a lap nem válaszol.
Nem lehet időszakot összehasonlítani. Aki azt írja, hogy egy adott évben ennyivel több oldal került a listára, nem ebből a táblázatból dolgozik, mert a táblázat két időpont közötti különbséget nem mutat.
És nem lehet a saját olvasatot időtlenné tenni. A mi állításunk is egy naphoz tartozik: 2026. augusztus 31-hez, mert ez állt a bélyegen. Amit ma talál benne, holnap máshogy nézhet ki, és ezt a lap maga jelzi.
Mit jelent, ha egy domain egyik listán sincs
Ez a leggyakoribb eset, és a legkönnyebben félreolvasható.
A két nyilvántartás két különböző kérdésre felel. Az egyik azt mondja meg, kinek adott a magyar állam jogosultságot; a másik azt, kinek a címét korlátozták. Egy domain hiányozhat mindkettőből egyszerre.
Ilyenkor annyi állapítható meg, hogy magyar jogosultsága nincs, és nyilvános bejegyzéssel járó korlátozó eljárás sem indult ellene addig a napig, amelyen a listát megnyitotta.
Amit ebből nem lehet levezetni, az legalább három dolog. Nem következik belőle, hogy az oldalt jóváhagyta valaki. Nem következik belőle, hogy holnap sem lesz rajta. És nem következik belőle semmi arról, hogyan fizet ki az üzemeltető, mert azt a szerződése rendezi, nem a magyar nyilvántartás.
A hiány tehát információ, csak sokkal kevesebb annál, amennyit rá szoktak építeni.
Az első eszköz: a domain elérésének korlátozása
Ez a legismertebb. A hatóság megállapítja, hogy egy honlapon tiltott szerencsejáték-szervezés folyik, majd kezdeményezi az elérés korlátozását, a címet pedig felveszi a nyilvántartásába.
A címzett az internetszolgáltató.
Ennek megfelelően az intézkedés a hozzáférés korlátozására irányul, nem a felhasználó felelősségre vonására. A sorok domainekről, aldomainekről és az azok mögött álló szervezetekről szólnak.
A második eszköz: a fizetési számlák tiltása
A pénz oldalán is van eszköz. A szerencsejáték-törvény 13/A–13/K. §-a a fizetésblokkolás jogalapja, és ehhez a hatóság külön nyilvántartást vezet a tiltott fizetési számlákról.
Ennek a szakasznak a szövegét itt nem idézzük, mert nem olvastuk végig, és ugyanígy nem nyitottuk meg magát a számlanyilvántartást sem. Annyi viszont a másik listából is látszik, hogy a két eszköz összefügg: a blokkolt honlapok táblázatának negyedik oszlopa banki azonosítót tartalmaz, vagyis a domain és a pénzforgalmi nyom ugyanabban a rekordban áll.
A címzett itt a pénzforgalmi szolgáltató.
A harmadik eszköz: a reklám
A reklámoldalaknak saját nyilvántartásuk van, és a hirdetéshez saját bírság tartozik. A szerencsejáték-törvény 2. §-a alapján a hatóság
„a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen … legalább 10 millió forint összegű közigazgatási bírsággal sújthatja"
Ez a legkeményebb tétel az egész felsorolásban, és érdemes megnézni, kire szól: hirdetőre, ügynökségre, közzétevőre és arcra. Aki játszik, ebben sincs benne. A teljes gondolatmenet idézetekkel a játékosra vonatkozó szabályok oldalán olvasható.
A négy címzett egyetemlegesen felel, és a tízmillió forint alsó határ, nem felső: hogy ez a lánc melyik tagját mikor éri el, és hogy a tilalom a kínálatot miért hagyja érintetlenül, a reklámtilalom oldalon áll.
A harmadik oszlop, és mire jó a szervező neve
A táblázat harmadik oszlopa azt a szervezetet vagy személyt nevezi meg, aki a tiltott játékot szervezi, ha ez megállapítható volt. Ez az oszlop a legkevésbé olvasott, pedig a legtöbbet mondja.
Egy domain önmagában kevés információ. A mögötte álló szervezet neve viszont összeköti a sorokat: ugyanaz a név több sornál is felbukkanhat, és ilyenkor kiderül, hogy nem külön ügyekről van szó, hanem ugyanannak a szervezőnek több címéről.
Ennek a keresésnek gyakorlati haszna van. Ha egy oldal, amelyet nézeget, nem szerepel a listán, de a láblécében megnevezett cég igen, akkor a cégnév alapján megtalálja azokat a testvércímeket, amelyek már bekerültek.
A fordítottja is igaz. Ahol az oszlopban nem áll név, ott a rekord a domainről szól, és a szervezőről nem közöl semmit. Ebből nem következik, hogy nincs mögötte cég; annyi következik, hogy a nyilvántartás ezt nem írja ki.
A negyedik oszlop ehhez teszi hozzá a pénzforgalmi nyomot. Domain, szervező és bankszámla egy rekordban: ez a három adat a hatóság három eszközének a nyersanyaga, és ez magyarázza, miért ugyanabban a táblázatban állnak.
A másik két nyilvántartást nem nyitottuk meg
A blokkolt reklámoldalak listáját és a tiltott fizetési számlák listáját mi magunk nem néztük meg. Annyit tudunk róluk, hogy léteznek, és hogy saját címükön elérhetők.
Nem írjuk le, hány tétel van bennük, milyen oszlopaik vannak, vagy milyen gyakran frissülnek.
Egy nyilvántartásról írni anélkül, hogy megnyitnánk, pontosan az a mozdulat, ami ellen a dokumentumolvasási módszerünk szól. A három eszköz létezése viszont már ebből a felállásból is látszik, mert mindegyikhez tartozik egy külön cím a hatóság oldalán.
Amit erről az oldalról biztosan nem fog megtudni
Nem írjuk le, hogyan lehet egy korlátozott oldalt mégis elérni. Sem eszközt, sem beállítást, sem kerülőutat, sem „ne csinálja így" formában.
Ez nem óvatosság, hanem szerkesztői szabály: az ilyen leírás önmagában útmutató, akárhogyan van becsomagolva.
Mi történik a pénzzel, ha egy oldal korlátozás alá kerül
Erre a magyar jogszabály nem ad választ, mert a magyar eszközök szolgáltatókat utasítanak, és nem az üzemeltető meg a játékos közötti elszámolást rendezik.
Az elszámolást az üzemeltető saját feltételei rendezik. Konkrétan a kifizetési szakasz, és azt érdemes befizetés előtt elolvasni: tíz üzemeltetőből négy közöl kifizetési plafont, négynél a feltételek elolvasása után sem találtunk ilyen számot, egynél a szöveget sem sikerült kiolvasnunk. Mit jelent ez összegekben, az azonosításról és a kifizetésről szóló oldalon áll.
Miért nem darabszám a hatezres sorszám
Ez a lap legtöbbet félreolvasott adata, és érdemes szétszedni, miért.
A táblázat első oszlopa azonosító. Minden felvitt rekord kap egyet, és a számozás folyamatosan halad előre. Amikor mi megnéztük, a legfelső rekordé 6 403 volt.
Egy folyamatos azonosítóból viszont nem következik, hány rekord van most a listán. Ha egy sor kikerül, az azonosítója nem kerül újra kiosztásra, tehát a számozás magasabb marad, mint a tényleges tételszám.
Ehhez jön a lapozás. A lista húszasával jelenik meg, letölthető fájl nincs hozzá, tehát a darabszám megállapításához végig kellene lapozni az egészet, és feljegyezni, hány sor van valójában.
Aki tehát azt írja, hogy „hatezernél is több oldalt tiltottak le Magyarországon", egy azonosítót közöl mennyiségként. A különbség nem elhanyagolható, mert a szám iránya is bizonytalan: a sorszám a felvitt rekordok összesített számáról mond valamit, nem arról, mennyi van bent ma.
Mi ezért írjuk oda mindenhol, hogy sorszám, és ezért nem közlünk mellette becsült tételszámot.
Mire használható a lista, és mire nem
Használható arra, hogy egy konkrét domainről megtudja: a magyar hatóság korlátozta-e az elérését. Erre az egy kérdésre válaszol az állam közvetlenül, ingyen, mindenki számára.
Nem használható arra, hogy megtudja, jogosult-e egy üzemeltető bárhol a világon. A magyar jogosultság kérdésére a hatóság engedélylistája felel, a külföldit pedig annak az országnak a nyilvántartásában lehet ellenőrizni, ahol kiadták. Hogy egy számból mi olvasható ki, az megint más forrás.
Arra sem, hogy megmondja, mikor és milyen eljárásban került egy cím a listára. A táblázat ezt nem közli, és mi sem következtetünk belőle.
És nem használható arra, hogy megállapítsa, mi történik a játékossal. A listára kerülés a szolgáltatóknak szóló utasítás, nem a felhasználó elleni intézkedés.
Ez a különbség végig kimutatható a jogszabályok szövegében, és nem következtetés: a szankciókat felsoroló szakaszok címzettjei név szerint ott állnak.
Gyakori kérdések
Hány oldal szerepel a listán?
Ezt a lap nem közli. A legfelső rekord azonosítója 6 403 volt, de az sorszám, nem darabszám, és a rekordok ki is kerülhetnek.
Mire jó a szervező nevét tartalmazó oszlop?
Arra, hogy több sort egymáshoz kössön. Ha ugyanaz a név több rekordnál is szerepel, akkor ugyanannak a szervezőnek több címéről van szó, és ez a keresés a domainnél tovább visz.
Milyen gyakran frissül a nyilvántartás?
Erről nincs közzétett adat. Csak a legutóbbi módosítás időbélyege látszik, a 2026.08.31. 15:18.
Letölthető valahonnan a lista?
Nem találtunk hozzá fájlt. A tartalom weblapon él, húszasával lapozva.
Mit jelent, ha egy domain sem az engedélylistán, sem itt nincs?
Azt, hogy magyar jogosultsága nincs, és a lap megnyitásának napjáig nyilvános bejegyzéssel járó korlátozó eljárás sem indult ellene. Ennél többet a két lista együtt sem mond ki.
Kereshetek benne aldomainre?
Igen, és érdemes is. Aldomainek is bekerülnek a nyilvántartásba, tehát megeshet, hogy a főcím hiányzik, egy alcím viszont ott van.
Mi történik azzal, aki egy ilyen oldalon játszott?
A három eszköz mindegyike szolgáltatónak szól, nem a felhasználónak. A jogszabályi hátteret a játékosról szóló oldal szedi szét.