Miért nem ugyanaz a koncesszió és az engedély

A szerencsejáték-törvény 3. § (1b) bekezdése és a 29/D. § ugyanarra a kérdésre két különböző szót használ, és a kettő között akkora a távolság, hogy egy külföldi üzemeltető az egyik oldalon bekerülhet a magyar piacra, a másikon soha.

Az online kaszinóra koncesszió kell, és nem akárkinek adják

A szerencsejáték-törvény 3. § (1b) bekezdése:

„Online kaszinójátékot kizárólag a Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja által a kaszinójáték szervezésére létrehozott vagy működtetett koncessziós társaság szervezhet."

Olvassa el még egyszer a mondat közepét. Nem elég koncessziósnak lenni: a koncessziónak egy magyarországi fizikai játékkaszinóra kell szólnia, és az online tevékenységet ennek a jogosultnak a társasága viheti.

Vagyis a belépő az online kaszinóhoz egy magyarországi fizikai kaszinó. Aki nem üzemeltet ilyet, annak a törvény szövege szerint nincs olyan út, amelynek a végén magyar online kaszinójogosultság áll.

Ugyanezt a hatóság a saját oldalán rövidebben mondja. A szerencsejáték-felügyelet online kaszinójátékról szóló lapja, 2026. szeptember 1-jei olvasat szerint:

„Online kaszinójáték szervezésére kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére és kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság jogosult."

Két forrás, ugyanaz a feltétel. Ezért nincs olyan lista, amelyen külföldi márkák magyar online kaszinóengedéllyel szerepelnének: a jogi konstrukció nem enged ilyet.

A távszerencsejátékra engedély kell, és azt bármely megfelelő cég megkaphatja

A 29/D. § (1) bekezdése egészen máshogy fogalmaz:

„A távszerencsejáték szervezését a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság végezheti."

Itt nincs se magyarországi kaszinó, se koncessziós társaság. Feltételrendszer van, azt a hatóság elnökének rendelete tölti ki tartalommal, és aki megfelel neki, az gazdasági társaságként pályázhat. Ez engedély, nem koncesszió.

A 29/D. § (2) bekezdése hozzátesz egy pénzügyi feltételt is: a díjat a teljes időtartamra előre, egy összegben kell megfizetni, részletfizetés nélkül. Ez nem apróság. Egy több évre szóló díj teljes összegének előre letétele önmagában kirostálja a kisebb üzemeltetőket, függetlenül attól, hogy egyébként megfelelnének-e.

Miért keveri össze a kettőt a fél internet

Mert a magyar köznyelvben mindkettőre azt mondjuk, hogy „engedélyes oldal", és mert a piacnyitásról szóló hírek az „online szerencsejáték" gyűjtőszót használták.

A gyűjtőszó alá viszont két különböző jogintézmény esik. A fogadás megnyílt egy engedélyezési eljárás előtt. A kaszinójáték nem nyílt meg: ott maradt a koncesszió, és a koncesszió maradt a hazai kaszinóüzemeltetők jogosultságához kötve.

Azt, hogy pontosan mikor és melyik jogszabály nyitotta meg a távszerencsejátékot, itt nem írjuk le, mert azt a jogszabályt nem olvastuk el. Ez nem szerénykedés: ahogyan a dokumentumokat olvassuk, abban az el nem olvasott forrás nem lesz állítás.

Mit jelent ez a táblázatunkban szereplő tíz oldalnak

Azt, hogy a felsorolt tíz üzemeltető egyikének sincs és nem is lehet magyar online kaszinójogosultsága, amíg nem üzemeltet Magyarországon fizikai kaszinót. Ez nem az ő minőségükről szól, hanem a magyar konstrukcióról.

Amijük van, az külföldi jogosultság: kilenc üzemeltető közöl licencszámot, négy curaçaói OGL-számot, négy anjouani ALSI-számot, egy pedig régi formátumú curaçaói számot. Hogy ezek a számok mit igazolnak, külön kérdés.

Abból viszont, hogy egy oldalnak nincs magyar jogosultsága, nem következik semmi a játékos felelősségéről. A törvény szankciói máshová szólnak, és a játékosról szóló szabályok teljes szövege ezt olvasás közben is látszik.

A jogosultság hiányának egy gyakorlati következménye viszont van: a hatóság ilyenkor a domain elérésének korlátozását kezdeményezheti, és a címet felveszi a blokkolt honlapok nyilvántartásába. Akinek pedig a játék problémát okoz, annak érdemes tudnia, hogy melyik magyar telefonszám ad tanácsot és melyik nem.